Amerika: mindenki mutáns? 2

Magyar Narancs 96/28 1996. július 11.

Soul Coughing: Irresistible Bliss 1996

"Super Bon Bon" – 3:31
"Soft Serve" – 3:12
"White Girl" – 2:37
"Soundtrack to Mary" – 3:06
"Lazybones" – 4:48
"4 Out of 5" – 3:12
"Paint" – 2:55
"Disseminated" – 2:41
"Collapse" – 3:06
"Sleepless" – 4:50
"The Idiot Kings" – 3:57
"How Many Cans?" – 4:24

Ezt a zenekart a New York-i Knitting Factory klub kapusa, M. Doughty (szabadidőben gitáros) alapította 1993-ban. És lássuk be, helyesen tette, mi mást is tehetett volna, ha már így ott volt a bőgős Sebastian Steinberg (Mark Ribot-val, Frank Londonnal játszott amúgy), a dobos Yuval Gabay és a sampleres Mark De Gli Antoni, alig várva, hogy legyenek Soul Coughing.

Az Irresistible Bliss pediglen (a Ruby Vroom után) a második lemezük. Paranoid szerelmes dalok, mondja a szövegíró Doughty, betegesen várod, hogy valaki felhívjon végül, miközben rettegsz a telefon hangjától. Ehhez képest a zene is teljesen rendben van, semmi hiábavaló búvárkodás, ez kérem a Knitting Factory hangja, mondanád, csak hát nincs olyan. Ami van: az a kőkemény bőgő/dob, posztapokaliptikus rock, hip-hop-ritmusok, bekattant szövegelések és legfőképpen a sampler - zajok és hangszerek arzenálnyi hangmintájával. Tizenkét (nagyjából) háromperces dal, betegesen várod, hogy táncolhass rájuk, miközben rettegsz a tánczenéktől.

Slash/PolyGram

- marló -

Zenészek:

Mike Doughty (then billed as "M. Doughty") – vocals, guitar
Mark de Gli Antoni – keyboard, sampler, vocals
Sebastian Steinberg – double bass, fiddle
Yuval Gabay – drums, vocals